JAS – rönktérfogat a japán szabvány szerint
A kisebb végi átmérő négyzetén alapuló módszer, a Japánba értékesített rönkök szabványa.
Mi az a JAS (japán szabvány)?
A JAS (Japanese Agricultural Standard) a kisebb végi átmérő négyzetéből és a hosszból számítja ki a rönk térfogatát. Az átmérőt lefelé kerekítik, 14 cm felett páros számra. A 6 m és annál hosszabb rönköknél a sudarlósság figyelembevételéhez a hossz alapján számított pótlékot adnak az átmérőhöz.
Képlet
V = D² · L / 10 000 (L < 6 m) · V = (D + (L′ − 4) / 2)² · L / 10 000 (L ≥ 6 m)
V m³-ben · D = a kisebb vég legkisebb átmérője cm-ben, lefelé kerekítve (14 cm felett páros számra) · L = hossz m-ben · L′ = egész méterre lefelé kerekített hossz.
Kidolgozott példa
30 cm kisebb végi átmérőjű és 4 m hosszú rönk: V = 30² · 4 / 10 000 = 0,360 m³. 8 m esetén: V = (30 + (8 − 4)/2)² · 8 / 10 000 = 32² · 8 / 10 000 = 0,819 m³.
Alkalmazási terület
Japán és a japán piacra irányuló rönkkereskedelem – például új-zélandi, amerikai, kanadai vagy orosz export, ahol a térfogatot gyakran „JAS m³” egységben adják meg.
Gyakori kérdések
Miért kerekítik az átmérőt páros számra?
A JAS a nagyobb rönköket 2 cm-es átmérőosztályokba sorolja, ezért a 14 cm feletti átmérőt lefelé, a legközelebbi páros számra kerekítik, például 31,8 cm-ről 30 cm-re.
Miért adnak pótlékot a hosszú rönkök átmérőjéhez?
A hosszú rönk a tő felé vastagodik. Az átmérőhöz adott (L′ − 4)/2 cm pótlék figyelembe veszi ezt a sudarlósságot, így nem becsülik alá a hosszú rönkök térfogatát.
A JAS szerinti térfogat nagyobb vagy kisebb, mint a Huber szerinti?
A sudarlósságtól függ. A JAS a kisebb végi átmérőt használja, ami csökkenti az eredményt, de azt π nélkül emeli négyzetre – ugyanazzal az átmérővel a D²·L 27%-kal nagyobb térfogatot ad, mint a henger.
